A TAOIZMUSR�L R�VIDEN:

Alap�t� Lao Ce (i.e. 6. sz. ?)

Csuang Ce (i.e. 4. sz.)

Kung Fu Ce (Konfuciusz) (i.e.

6.sz.) Meng Ce (i.e. 4-3. sz.)

nincs (�si animista vall�s; sint� = a

szellemek �tja)

Vall�si iratok

Tao Te Csing (Az �t �s er�ny

k�nyve); kialakul�s: i. e. 4-3. sz;

nem isteni kinyilatkoztat�s

Su Csing (�r�sok K�nyve), Ji

Csing (V�ltoz�sok K�nyve), Si

Csing (Dalok K�nyve), Li Csi

(Szertart�sok feljegyz�sei), Csun

Csiu (Tavasz �s �sz); kialakul�suk:

i. e. 10-2. sz.; nem isteni

kinyilatkoztat�sok

Kodzsiki (R�gi dolgok feljegyz�sei),

Nihongi (Jap�n t�rt�nete),

Engisiki (Engi-kori r�tusok); �r�sbeli

r�gz�t�s�k: i. sz. 8. sz.; nem

isteni kinyilatkoztat�sok

Hagyom�nyok k�l�nf�le ir�nyzatok �s egyes

mesterek tan�t�sai

Kung Fu Ce az �si, b�lcs kir�lyok

hagyom�nyait eleven�tette fel

�si �llami szertart�sok; sok helyi

hagyom�ny

Ir�nyzatok a filoz�fikus �s a m�gikus

f��ramlat sok iskol�val; a

babon�s n�pi ir�nyzat

Kung Fu Ce nagy k�vet�inek

(Meng Ce, Hsz�n Ce) iskol�i; a

t�rv�nyek radik�lis betartat�s�t

k�vetel� legist�k (fa-csia)

a 13 r�gi ir�nyzat; �llami sint�

(aminek r�sze a cs�sz�rtisztelet); a

buddhizmussal kevert rj�bu

(k�tarc�) sint�

Az Isten szem�lytelen vil�gszellem; sok

kisebb-nagyobb isten van �s az

�s�k szellemei, n�melyik�ket

�vsz�zadok m�lt�n istenk�nt

kezdtek tisztelni

az �g (Tien) a legfels�bb hatalom

(szem�lytelen); sok term�szeti �s

helyi isten van, �s az �s�k szellemei,

n�melyik�ket �vsz�zadok

m�lt�n istenk�nt kezdtek tisztelni

rengeteg isten, azaz term�szeti

szellem (kami) van; a legf�bb

Amateraszu Napistenn�; �vsz�zadok

m�lt�n egyes nagy �s�ket

istenk�nt kezdtek tisztelni

A vil�g az �r�k �letszubsztancia (csi)

k�tp�lus� megnyilv�nul�s�b�l

(jin �s jang) j�tt l�tre az �t elem

(f�ld, v�z, t�z, fa, f�m); a vil�g

rendje ezek harm�ni�j�t�l (tao)

f�gg; a "t�lvil�g" evil�g r�sze

�r�k, anyagi, val�s�gos; az

istenek / �s�k szellemei csak

l�thatatlanok

az istenek teremtett�k, �r�k; a

term�szet a term�szetfeletti

kifejez�d�se, s mint ilyen szent,

tiszta �s sz�p (a hal�l, a roml�s

szents�gtelen, tasz�t� elem)

Az ember a vil�grend egyik megnyilv�nul�si

form�ja; alapvet�en j�; hal�la

ut�n tov�bb �l szellemk�nt �s

ut�dai eml�kezet�ben (�s�k

tisztelete)

az �g teremtm�nye; alapvet�en j�;

hal�la ut�n tov�bb �l szellemk�nt

�s ut�dai eml�kezet�ben (�s�k

tisztelete)

a kamik teremtm�nye, test �s l�lek

egys�ge, eredetileg isteni, szent �s

tiszta; hal�l�val egy�ni l�te megsz�nik,

de ut�dai eml�kezet�ben

tov�bb �l (�s�k tisztelete)

Az ember probl�m�ja

nem a tao vil�grendj�vel,

k�rnyezet�vel �s �nmag�val

�sszhangban cselekszik

az erk�lcstelen �letvitel, az �llam,

a szertart�sok �s az �s�k ir�nti

tisztelet hi�nya

nem mindig k�veti a t�rv�nyt �s az

erk�lcs�t (k�z�ss�g �s k�teless�g

tudat, tekint�lytisztelet, �s h�s�g)

A megold�s felismerni a tao �raml�s�t, a dolgok

egym�sra hat�s�t; az �nz�st

ker�l� "nem cselekv�ssel" (vuvej)

a dolgok term�szetes rendj�t

k�vetni; eszk�z a term�szetmisztika

�s a m�gia is

a t�rv�nyek k�vet�se �s az �s�k

tisztelete; a nemes ember (cs�n ce)

ide�lj�nak megval�s�t�sa: embers�g,

igazs�goss�g stb., illetve a

sz�l�-gyermek kapcsolat az

uralkod� �s az alattval�k k�z�tt

az isteni eredet� �llam t�rv�nyeinek,

az erk�lcsi elveknek a k�vet�se;

a ritu�lis tisztas�g (harai) a

kamikhoz val� k�zeled�sben

K�ls� seg�ts�g taoista �r�sok �s a mesterek, b�lcsek

vezet�se; m�gikus

gyakorlatok, szellemek

a konfucianista tan�t�sok; az uralkod�

mint az �g Fia (Tien Ce) az

�gi Birodalom k�pvisel�je (isten)

az �llamrend �s a Tenn� (�g Fia)

korm�nyz�sa; a kamik sugallata

A v�rt

eredm�ny

a vil�grenddel harmoniz�l� term�szetes

egy�ni, k�z�ss�gi �let

a harmonikus, �sszetart� t�rsadalom

l�trej�tte �s felvir�goztat�sa

a kamikkal, a term�szettel �s a

t�bbi emberrel val� harm�nia (v�)

Az erk�lcs alapja

a tao term�szetes rendje, egyens�lya,

amelyb�l az emberi etika

k�vetkezik

Kung Fu Ce alapelvei; az ember

eleve hajlik a j�ra (Meng Ce)

isteni eredet� �llami t�rv�nyek �s

t�rsadalmi rend (az ad�s viszony:

�r / vazallus, sz�l� / gyerek k�zt)

A hit�let ir�nyt�je

maga a tao, Lao Ce �s Csuang

Ce tan�t�sai

Kung Fu Ce tan�t�sa a sint� hagyom�nyok

Jelk�p jin �s jang egys�ge, a tao (�t):nincs a szent�lyek el�tti torii (nagy,

kett�s keresztgerend�s kapu)

H�vek sz�ma kb. 50 milli� (f�leg k�naiak; egy

r�sz�k konfuci�nus is)

kb. 350 milli� (k�naiak, koreaiak,

jap�nok; egy r�sz�k taoista is)

kb. 110 milli� (csak jap�nok, de

k�z�l�k 90 milli� buddhista is)