BUDHIZMUSR�L R�VIDEN

L�nyeg�r�l

A buddhizmus alap�t�ja Gautama Sziddh�rtha, egy kb. i. e. 560-ban, Nep�lban sz�letett kir�lyi herceg volt. Sziddh�rtha sok �vi medit�l�s �s im�dkoz�s ut�n elnyerte a megvil�gosod�st, azaz eljutott az �let alapigazs�gainak v�gs� meg�rt�s�ig. Ekkor kapta a Buddha c�met ("Megvil�gosodott").
Buddha nem akarta, hogy istenk�nt im�dj�k. Azt tan�totta, hogy az emberek boldogabbak lenn�nek, ha felel�ss�get v�llaln�nak gondolataik�rt �s tetteik�rt. Tan�t�sai egyszer�en �tmutat�sok voltak az �lethez. Ma t�bb mint 400 milli� buddhista �l a vil�gon, legnagyobbr�szt �zsi�ban, b�r a buddhizmus b�k�s, szeretetteljes eszm�i sok k�vet�re tal�ltak a nyugati orsz�gokban is.

Buddha �lete

B�r Sziddh�rtha, apja pomp�s palot�j�ban, a k�lvil�gt�l elz�rva n�tt fel, m�gis boldogtalan volt.
V�g�l kilovagolt a palot�j�b�l, s ez az �t megv�ltoztatta az �let�t. El�sz�r egy �reg embert, azt�n egy beteg embert, majd egy halott embert l�tott. K�rd�seire azt felelt�k, hogy az �let tele van ilyen szenved�sekkel. V�g�l megpillantott egy szeg�ny szerzetest, akinek nem volt semmije, m�gis nagyon el�gedettnek t�nt. Sziddh�rtha megfogadta, hogy olyan lesz, mint a szerzetes, �s �r�kre maga m�g�tt hagyta a palot�t. Sok-sok �vnyi b�jt�l�s �s im�dkoz�s ut�n, az indiai Bodh Gaja v�ros�ban, le�lt egy fa al�. Lehunyta szem�t �s medit�lni kezdett. Amikor felnyitotta szem�t tudta, hogy v�gre megl�tta az igazs�got, �s megtal�lta a szenved�sb�1 kivezet� utat.

Buddha tan�t�sa

Buddha a megvil�gosod�s sor�n r�j�tt, hogy az emberek az�rt szenvednek, mert soha nem el�gedettek azzal, amij�k van, hanem mindig t�bbet akarnak. Az embereknek �j gondolkod�s- �s viselked�sm�dot kell elsaj�t�taniuk. Buddha az els� besz�d�ben fektette le tan�t�s�nak alapjait. A tan�t�s k�z�ppontj�ban a n�gy nemes igazs�g �llt:

1. Minden l�tez�s szenved�s.
2. A szenved�s oka a moh�s�g.
3. A szenved�snek v�get lehet vetni.
4. A szenved�s megsz�ntet�s�hez vezet� �t a nyolc nemes �sv�ny.

A nyolc nemes �sv�ny k�z�p�t a sz�ls�s�ges k�nyelem �s a sz�ls�s�ges n�lk�l�z�s k�z�tt. Nyolc l�pcs�foka seg�ts�g�vel az emberek b�lcsebb, k�ny�r�letesebb �letet �lhetnek:

1. Helyes meg�rt�s (Buddha tan�t�sain kereszt�l).
2. Helyes hozz��ll�s (pozit�v gondolkod�s).
3. Helyes besz�d (a hazugs�g ker�l�se).
4. Helyes cselekv�s (m�sok seg�t�se).
5. Helyes meg�lhet�s (hasznos munka v�gz�se).
6. Helyes er�fesz�t�s (j�cselekedetek).
7. Helyes t�r�d�s (gondolkod�s a besz�d vagy cselekv�s el�tt).
8. Helyes elm�lked�s (a higgadt, boldog elme kialak�t�sa).

Buddhizmus a gyakorlatban

Nem sokkal Buddha hal�la ut�n a k�vet�i k�l�nb�z� csoportokra, "iskol�kra" szakadtak, att�l f�gg�en, hogyan �rtelmezt�k a tan�t�sokat.
- A mah�j�na iskola Indi�b�l eljutott Nep�lba, Vietnamba, K�n�ba, Kore�ba �s Jap�nba.
- A th�rav�da iskola Sr� Lank�n, Burm�ban, Thaif�ld�n, Kambodzs�ban �s Laoszban,
- a vadzsraj�na pedig Tibetben, Bhut�nban �s Mong�li�ban terjedt el.

A mindennapi �letben minden buddhista ugyanazt az �t parancsolatot k�veti: ne �lj; ne lopj; ne hazudj; ne k�vess el h�zass�gt�r�st �s ne r�szegeskedj!

Szent�lyek �s szt�p�k


A buddhist�k sz�m�ra a nyolc nemes �sv�ny teljes �rt�k� �letm�dot jelent, amit mindig igyekeznek a lehet� legh�s�gesebben k�vetni.
A buddhist�k szent�lyekben �s templomokban r�j�k le tisztelet�ket Buddha el�tt, �s medit�lnak, egy�tt a t�bbi budddhist�val. Sokaknak az otthonukban is van szent�ly�k. Az els� t�z buddhista szent�ly t�z kupola alak� f�ldhalom, szt�pa volt, amiket Buddha hamvai sz�m�ra emeltek. K�s�bb tov�bbi szt�p�kat �p�tettek a szent erekly�k, p�ld�ul a szent sz�vegek m�solatai, vagy a h�res szerzetesek hamvai sz�m�ra. A szt�p�kb�l v�g�l d�szes �p�tm�nyek lettek. Ma sok szt�pa egy-egy nagyobb buddhista templomegy�ttes r�sze.

A szerzetesek �lete

A buddhista szerzetesek �s ap�c�k k�z�ss�g�t szang�nak nevezik. A szanga a buddhizmus h�rom kincs�nek - a h�rom dolognak, melyek az�rt �rt�kesek, mert seg�ts�get �s t�mogat�st ny�jtanak az embereknek - egyike.
A m�sik k�t kincs maga Buddha, illetve tan�t�sa, a dharma.
Buddha sok-sok �ven �t �lt v�ndorszerzetesk�nt, m�sok adom�nyaib�l tartva fenn mag�t. A mai szerzetesek is egyszer�, szigor� �letet �lnek, a szent sz�vegeket tanulm�nyozz�k �s medit�lnak. N�h�ny orsz�gban, p�ld�ul Burm�ban �s Thaif�ld�n, a fiatal fi�k nevel�s�k r�szek�nt t�bb h�napot t�ltenek kolostorban. Vannak, akik �gy d�ntenek, hogy �r�kre ott maradnak - leteszik az esk�t, �s maguk is szerzetesek lesznek.

A buddhist�k sz�m�ra a nyolc nemes �sv�ny teljes �rt�k� �letm�dot jelent, amit mindig igyekeznek a lehet� legh�s�gesebben k�vetni.
A buddhist�k szent�lyekben �s templomokban r�j�k le tisztelet�ket Buddha el�tt, �s medit�lnak, egy�tt a t�bbi budddhist�val. Sokaknak az otthonukban is van szent�ly�k. Az els� t�z buddhista szent�ly t�z kupola alak� f�ldhalom, szt�pa volt, amiket Buddha hamvai sz�m�ra emeltek. K�s�bb tov�bbi szt�p�kat �p�tettek a szent erekly�k, p�ld�ul a szent sz�vegek m�solatai, vagy a h�res szerzetesek hamvai sz�m�ra. A szt�p�kb�l v�g�l d�szes �p�tm�nyek lettek. Ma sok szt�pa egy-egy nagyobb buddhista templomegy�ttes r�sze.