INUYASHA

-V�r�sen ragyog� f�lhold-

1. Fejezet: Megsiratn�d?

A hideg szell� kegyetlen suttog�sa dermesztette meg a

leveg�t. A sz�raz falevelek nyikorogtak a fagyos

lehellett�l. Az eget elbor�totta egy s�t�t felleg, mi �ben

sz�j�val k�sz�lt elnyelni a napot. Sziszeg� s�t�ts�g

burj�nzott a leveg�ben, a messzi hat�r vid�keit m�r elnyelte

az �j. Egy n� �llt egy �p�let vir�gokkal d�sz�tett

kertj�ben. Nyirkos �s �ben volt az id�, nem lehetett l�tni

az arc�t, de valahonnan a s�t�t m�ly�r�l felragyogott egy

kegyetlen szem. A ruh�ja feh�r volt, mint a haja, mi lassan

lobogott a sz�l hull�maiban. Egy kisfi� ballagott el� a

h�zb�l. Fej�t les�t�tte, hogy annya ne l�ssa sz�gyenkez�

szemeit, mikben halv�nyan elfojtott k�nnyek derengtek. A n�

hangja kim�rt volt �s hideg:

-Sz�gyent hozol r�m fiam...

A fi� nem sz�lalt meg, tov�bbra is fegyelmezetten n�zte a

f�ldet �s pr�b�lta arc�r�l elrejteni a retteg�st, mi vacog�

l�bair�l k�szott fel:

-Sajn�lom...

N�h�ny perc, fenyeget� sz�net k�vetkezett, majd a n� sz�p

ajkai �jra elszak�tott�k egym�st:

-A sajn�lat nem el�g. Olyan vagy, mint ap�d.

A fi� szemeit becsukta, majd mikor �jra kiny�ltak egy

dagad�, s�s bubor�k n�tt rajtuk, mit pr�b�lt elfojtani. A

k�nnycsepp az �ll�ra csorgott, majd onnan le a f�ldre. A

leveg�t megr�zta a loccsan�s. Nem szabadna s�rnia. Nem

s�rhat! Nem teheti meg, mert nincs joga hozz�! A n� ragyog�

szemei hunyorogni kezdtek a s�t�tben. Egy paraszt dolgozott

a kertben. Verejt�kz� arc�ra r�m�lt �rny borult, mikor

megl�tta, hogy r�merednek. A n� homlok�n l�v� f�lhold

felragyogott, mik�zben kezeit lassan �s kim�rten

kiny�jtotta. Ujjai f�nyleni kezdtek. A paraszt kezei lassan

szedt�k a gyomot, majd eszm�letlen�l gyorsak lettek, amint a

p�nik g�rcsbe r�ntotta �ket. A fi� nem n�zett oda.

Tekintet�t elkapta, de f�lei nem tudtak elmenek�lni.

Hallotta a kegyetlen fr�cs�g�st, amint v�r�s cseppek

z�por�val telik meg a leveg�. A paraszt sz�ja kit�rult.

Ord�tozni k�sz�lt, de csak habz� hal�lh�rg�s hagyta el

ajkait, mik�zben �sszezsugorodott pupill�j�ban f�nyes ostor

t�kr�z�d�tt. A fi� s�rni akart, de az ostor most a feje

mellett suhant el, sz�tz�zva a dagad� k�nnyet, mi a dereng�

szemb�l k�sz�lt el�buggyanni. A n� hangja gonoszul suttogott:

-Megsiratn�d?

-Nem...

A fi� r�n�zett a holttestre. Nem szabad s�rnia. Nincs joga

hozz�! A n� sarkon fordult �s bement a h�zba. A sz�l lassan

suhogott tov�bb, fosztva a cseresznye fa vir�gait. Mintha

havazott volna...

2. Fejezet: Angyal 

Inuyasha talp�t kiss� csiklandozta a h�, sz�re is fel�llt a

cs�p�, mennyb�l al�hull� h�pih�k miatt, de nem t�r�d�tt

vel�k. Nem izgatta a hideg, fel sem fogta a vacogtat�

�rz�st, tudata legm�ly�n is csak halv�nyan villant fel a 

jeges kimer�lts�g, mert sz�m�ra semmit sem jelentett ez az

�nnep. B�multa a t�ncol� h�pih�ket, mik kergett�k egym�st a

sz�lben, mi fagyos l�legzettel csapott az arc�ba

meglobogtatva haj�t. A f�lszellem mereng�, s�rga szemeivel

meredt �jra az �gbolt hull�mz� f�tyol�ra. �rezte, ahogy egy

k�nnycsepp dagad meg a szem�ben, mi szinte j�gg� dermed.

Megt�r�lte szemeit. Nem akart s�rni. T�l b�szke volt hozz�.

N�h�ny percre a f�ldre s�t�tte remeg� tekintet�t, miben

�that�an ragyogott a h�. 

-Any�m...-s�hajtott fel.

Kezeit ruh�ja al� t�rta �s b�r�t kezdte el masz�rozni, hogy

leperegjen r�la a hidegs�g. Nem akart bemenni Kagom��k

h�z�ba. Nem. Most csak egyed�l szeretett volna lenni. �jra

felderengtek benne a keser� eml�kek, anyja ugyanis kar�csony

napj�n halt meg. Szemeire mereng� �rny borult.

Saj�t mag�t l�tta, amint kisgyerekk�nt anyja meleg, szeret�

kezeire borul, majd vid�m szemekkel r�mered a n�re �s

szorosan �t�leli a ruh�j�ba csimpaszkodva:

-Anya, ugye mindig egy�tt maradunk?

-Egy�tt fiam.-mosolygott a n�, majd � is �tkarolta Inuyash�t. 

-F�zol?-k�rdezte Inuyasha.

-Egy kicsit...

Izayoi pr�b�lta elrejteni k�nnyeit, mik ez�st�s patakk�nt

�nt�tt�k el arc�t.

Inuyasha megborzongott, amint visszagondolt erre. Tudta,

hogy anyja nem f�zik. Tudta, hogy mi volt az a g�rcs�s

r�ngat�z�s, de nem merte megk�rdezni, mert f�lt a v�laszt�l.

A fi� �jra elkezdte k�mlelni az eget. A menny habz� felh�ire

tekintett, miknek f�tyola m�g�l halv�ny f�nysug�r vetk�z�tt

ki. A szikr�z� f�ny hirtelen er�s�dni kezdett, annyira, hogy

Inuyash�nak el kellett kapnia a tekintet�t, mert m�r �gette

szemeit a tiszta, mennyei k�d. Mikor a hunyorg� sug�r

halv�nyodni kezdett �jra a felh�kre n�zett, majd remeg�

szemei a kavarg� h�pih�kre szegez�dtek. A sok milli� kis

darab, mintha valami alakot form�lt volna. Egy kecses,

szel�d testet, ki kit�rta simogat�, v�delmet ny�jt�

sz�rnyait. Inuyasha test�t el�nt�tt�k a h�pih�k. De a kis

csillagok nem voltak hidegek. Melegen simultak b�r�hez,

mik�zben megnyugtat�, �rtatlan suttog�s dallamk�nt s�v�tett

bele f�leibe. Nem �rtette a szavakat, de �rezte �ket. �rezte

a szeretetet benn�k. Inuyasha �jra a menny felh�i fele

tekintett, miknek habjaiba lassan belemer�lt a sz�ps�ges

alak, mik�zben m�g a t�volban kiny�jtotta kezeit a fi� fele

�s let�r�lte r�la az �des k�nnyeket. 

-Mindig egy�tt lesz�nk.

Hirtelen �jabb k�z �rintette meg Inuyasha test�t. Amint

h�tra pillantott a fi�, Kagom�t l�tta meg. A l�ny csillog�

szemeivel Inuyash�ra meredt:

-J�ssz? K�sz a vacsora. Ugye nem akarsz megf�zni? Mi a baj?

-Keh...Semmi!-ki�ltott fel felh�borodottan a f�lszellem.

Kagome fej�t b�natosan lehajtotta, mire a fi� r�meredt �s

meg�rintette a kez�t:

-Bocs�ss meg. 

A hull� h�pih�k f�ggy�nye m�g�tt egym�sra meredtek, majd

Inuyasha meg�llt �s mag�hoz h�zta a l�nyt megv�dve test�vel

a hideg lehellet�t�l. A fi� elmosolygott:

-Menj�nk...-azzal elindultak a h�z fele.

M�r �rz�d�tt a s�lt fens�ges szaga, m�r l�tt�k a

feld�sz�tett kar�csonyfa vid�m f�nyeit. De egyik csoda sem

�rt fel azzal, amit akkor pillantott meg, mikor h�tra

fordult utolj�ra. A menny f�nyei �jra megt�r�k a h�es�st. 

Izayoi mosoly�t l�tta meg benn�k...

3. Fejezet: A meglep� h�r

A menny felh�i lassan ny�ltak meg. A nap szikr�z� sugarai

el�nt�tt�k a dombokat. Shippou furcsa, agg�d� szemekkel

Kagom�ra n�zett, majd az el�tt�k ballag� Inuyash�ra:

-Nagyon furcs�n viselkedik. Olyan halk. Mi b�nthatja?

-Nem tudom. Nem mondja el. Nem er�ltetem, ha nem akar

besz�lni r�la. Hogy telt a te kar�csonyod

Shippou?-mosolygott fel a l�ny.

-J�l. Miroku Sangot nyaggatta �lland�an, valamilyen aj�nd�k

miatt, de � nem akarta elfogadni. Azt mondta durva lenne egy

k�ly�k el�tt. Nem �rtem, milyen az az aj�nd�k, amit egy

gyerek nem l�that.-mondta kiss� s�rt�d�tten.

Kagome arc�ra halv�ny p�r sz�k�tt fel. Hirtelen Inuyasha

meg�llt. Haj�t csendesen lobogtatta a sz�l. Egy alak �llt a

f�k k�zt. Arany szemei csendesen szikr�ztak, mindegyik

f�nyben volt valami hideg par�zs, mit�l fel�llt a f�lszellem

h�t�n a sz�r. Sesshomaru lassan l�pett el�. A szellem

�rz�stelen szemeivel a p�rra tekintett. Shippou f�lelm�ben a

l�ny m�g� b�jt. Mintha jeges v�zzel �nt�tt�k volna nyakon,

Inuyasha fel�bredt a csendes �llapotb�l, amint �llkapcsa

d�h�dten remegett, mik�zben f�lelmetesen higgadt b�ty�ra meredt:

-Mit keresel itt?

-Meg�reztem a szagod.

-Mit akarsz? Gondolom nem az�rt j�tt�l, hogy boldog

kar�csonyt k�v�nj!-tekergett k�r�rvend� mosoly arc�ra.

-Az emberek �s a nyomorult kis �nnepeik t�k�letesen hidegen

hagynak. Any�d v�re folyik az ereidben f�lig-meddig.

Term�szetes, hogy te is vonz�dsz ezekhez a szok�sokhoz, de

nem kellene dicsekedned vel�k. Sz�gyent hozol ap�nk v�r�re.

-Bocs�ss meg Sesshomaru, de nem az �n hib�m az hogy te sz�v

n�lk�l j�tt�l a vil�gra.

-Meg�llek...

-Sokszor hallottam m�r ezt, mondj valami �jat.

Sesshomaru megindult. Rebben�s n�lk�li arccal v�gtatott a

f�lszellem fele, mik�zben f�ktelen keze kegyetlen

„grimaszba” torzult. Az ostor, mint egy tekerg�, v�rszomjas

k�gy� csapott fel a magasba, majd s�jtott le a Tetsuig�ra.

Inuyasha kiss� h�tra esett a nagy erej� t�mad�s miatt, de

nem h�tr�lt meg. A ragyog� ostor �jra lecsapott, olyan

er�vel, hogy a bel�le kipattog� szikr�k megcs�pt�k a fi� arc�t. 

-Inuyasha!-sik�tozott Kagome.

A szellem el�r�ntotta a Toukijint. A kardok �d�zul

csapkodt�k egym�st. �ssze�tk�z�s�kkor �les, f�ls�ket�t�

sip�t�s hallatszott, mintha s�rtak volna, amint egym�st

marcangolt�k az er�teljes csap�sok miatt. Az ostor tov�bbra

is tekergett a szellem ujjai k�zt, mik fogt�k a kardot is,

mint egy �n�ll� �letet �l� k�gy�, ott suhogva Inuyasha feje

k�r�l, mintha meg akarn� harapni. A k�t k�zd� hamarosan

elt�nt Kagome l�t�ter�b�l, szemei is szinte csak k�t

egym�sba belekap� foltot tudtak kivenni. Ut�nuk szaladt. A

leveg� megtelt a s�v�t� kardok hangj�val. Sesshomaru most

ereje tej�ben volt. A l�ny �jra megpillantotta �ket.

Inuyasha egy kisebb szakad�k perem�n k�zd�tt a szellemmel,

alattuk befagyott t� t�tongott. A l�ny �szre vette, hogy a

fi� m�r csak v�dekezni tud, alig tud ellen�llni Sesshomaru

gyilkos csap�sainak, kinek fegyelmezett arc�ra most egy

apr�, el�gedett mosoly villant fel. A Toukijin a magasba

emelkedett, v�rszomjas peng�j�n megcsillant a nap.

-FEKSZIK!-sik�tott fel a l�ny. 

Inuyasha a m�lybe zuhant. A kard c�lt t�vesztett. Jeges

csobban�s hangja t�lt�tte meg a leveg�t, amint a fi� �tt�rte

a j�gp�nc�lt. Sesshomaru csal�dottan hunyorogni kezdett.

Arc�ra vibr�l�, fenyeget� �rny ter�lt sz�t, amint penge�les

k�rmei ragyogni kezdtek. Hirtelen arany sug�r k�s�ret�ben

j�gdarabokkal telt meg a leveg�. A szellem l�t�ter�t

el�nt�tt�k a sz�thull� „cafatok”. Sesshomaru utat nyitott a

csill�g� v�z ragyog� f�tyola k�zt, de m�r elk�sett.

�ldozatai m�r elt�ntek.

-Hol vagy Sesshomaru nagy�r?-kiab�lta Jaken.

A kis d�mon szemei felragyogtak, amint megpillantotta

szeretett nagyur�t, de hirtelen a vid�ms�gt�l sik�toz� Rin

g�zolt �t rajta:

-Sesshomaru nagy�r!

-Rin...

-Sesshomaru nagy�r, mit csin�lt�l? Mi�rt hagyt�l �gy el minket?

-Volt egy kis elint�zni val�m...-azzal a szellem sarkon

fordult a l�nnyal �s Jakennel a nyom�ban.

Inuyasha a f�ld�n hasalt Kaede kunyh�j�ban. Verejt�kz� h�t�n

kisebb sebek t�togtak, mik azonnal kezdtek beforradni.

D�h�s, �les tekintettel meredt maga el�, de az arc�n ragyog�

furcsa, fegyelmezett magatart�s nem t�nt el. Kagome vizes

ruh�val borogatta a fi� h�t�t, hogy leh�tse a verejt�kez�

izmokat, mik izgat�an hull�moztak ujjai alatt. A l�ny

gyeng�den megt�r�lte Inuyasha test�t sejmes kezeivel, miket

pr�b�lt lenyugtatni, hogy ne kezdjenek el remegni a k�jes

v�gyt�l, amit az az �lvezet ny�jtott sz�m�ra, hogy ujjai

hozz� �rhettek a f�lszellem b�r�hez. De nem engedhetett a

m�mor�t� cs�b�t�snak. Sango �s Miroku is ott voltak, kik

k�v�ncsi szemekkel n�zt�k �ket, mik�zben a szerzetes

eltakarta Shippou szemeit. Kagome pr�b�lta elrejteni arc�r�l

a p�rt �s pr�b�lta elfojtani a szemeiben dereng� k�jt.

Inuyasha nem t�r�d�tt a l�nnyal. Mintha nem is �rezte volna

a l�ny k�nyeztet� kezeit, meredt maga el�, majd lassan

megsz�lalt:

-Az az �tkozott...Majdnem meg�lt.

-Ne t�r�dj vele.

-Sosem tanul. De f�lek, hogy egyszer nem fog hib�zni.

Kagome b�lintott. A l�ny ijedten �szrevette, hogy m�r puszta

kezeivel simogatja a fi�t. Kezeit gyorsan elkapta. A

f�lszellem tekintet�t a l�nyra szegezte:

-Mi a baj Kagome?

Hirtelen Kaede l�pett be a kunyh�ba:

-Att�l tartok nem sok id�t�k van a pihen�sre.

-Mi t�rt�nt Kaede any�?-k�rdezte Sango.

-Egy v�rszomjas szellem gar�zd�lkodik a k�rny�ken. �rtatlan

embereket m�sz�rol le, falukat tesz a f�lddel egyenl�v�. De

ez nem minden. Ami sokkal nyugtalan�t�bb az az, hogy a

szellem, az egyik t�l�l� elmond�sa szerint k��rtetiesen

hasonl�t valakire.

N�h�ny m�sodperc v�szj�l�, fenyeget� sz�net k�vetkezett,

majd Kaede �reg ajkai lassan elszakadtak egym�st�l. A sz�

f�lelmetes, kegyetlen hanglejt�ssel buggyant ki a sz�j�b�l:

-Sesshomarura...

-MI?-ugrott fel Inuyasha �k�lbe szor�tva kezeit.

-�regeket, gyerekeket, f�rfiakat, n�ket �lt meg. �rtatlan

embereket.

-Az a bolond. A t�rt�ntek ut�n? Egy�ttes er�vel legy�zt�k a

Souungat. Azt hittem dr�ga b�ty�m n�mi v�ltoz�son esett �t,

de ahogy a mond�s tartja, v�rszomjas, embergy�l�l� kuty�b�l

nem lesz �leb. Tudtam, hogy nem tagadja meg a v�r�t.

-De Inuyasha? Mi van, ha csapda?-k�rdezte agg�dva

Kagome-Lehet, hogy nem Sesshomaru a tettes, hanem...

Hirtelen halk ny�g�s hallatszott fel. A l�ny az ajt� fele

tekintett. K�t f�rfi egy s�r�lt harmadikat cipelt a v�ll�n.

A sebes�lt ruh�ja mocskos volt a v�rt�l, ami hossz�,

k�m�letlen t�cs�kban fr�cs�g�tt, jelezve azt az utat,

ahonnan j�ttek. S�padt arc�t lassan felkapta �s �veges

szemeivel Inuyash�ra meredt. Remeg� ajkai m�g�l habz� ny�l

csorgott al�, mibe v�rfagyszt� v�r�ss�g is vegy�lt, mik�zben

nyelve m�g�l hal�lh�rg�t ny�g�tt:

-A f�.....hold.....Azo... a szeme..azo... a s�ga, hidegggg

szeei...

Inuyasha kirontott a kunyh�b�l �s az erd� fele vette az

ir�nyt. Kagome ut�na ny�lt, de nem �rte el. A fi� m�g

visszakiab�lt fel�j�k, miel�tt elt�nt volna a s�r�ben:

-Ne k�vessetek!

4. Fejezet: A v�rszomjas szellem

Akimoto vacogva fek�dt a lovasszek�r alatt. A n� verejt�ke

ragad�s, forr� masszak�nt hatolt a ruh�ja al�. Fogai

k�ts�gbeesetten kopogtak sz�j�ban, kezei tehetetlen�l

r�zk�dtak a f�lelem miatt, mik�zben remeg� szemeit, mik

k�nnyekkel teltek meg, a kerekek fele szegezte. Tompa

sziszeg�st hallott. L�tta, amint �ri�si karmok csap�dnak a

f�ldbe. Leveg�t sem mert venni, v�r�s�d� arca elfojtott

sik�t�s�t takarta el. Hallotta, amint a sz�rnyeteg morog,

majd a leveg�be szippant. Biztos megtal�lja, �s akkor

sz�tt�pi! Darabokra fogja t�pni! Fagyos csend k�vetkezett. A

sz�rny meg�llt, szimatol�s�t abbahagyta. A csendet kim�rt,

�hes sziszeg�s borzolta meg. Akimoto ruh�j�t nedves forr�s�g

�nt�tte el. Lassan elkezdett h�tr�lni, hogy ki tudjon t�rni

a szek�r m�sik oldal�n. K�zben a sz�tmarcangolt lovakra

tekintett. J� �g...Hirtelen a bestia f�rtelmes,

krokodilszer� pof�j�t a szek�r al� csapta �s rideg

h�ll�szemeivel a n�re meredt. A feyeget� �llkapocs az orra

el�tt csap�dott �ssze, de nem �rte el. A n�b�l k�ts�gbeesett

sikoly t�rt el�. A sz�rnyeteg sz�ja �jra kit�rult, el�ntve

Akimoto l�t�ter�t, ki m�r a fogakat se l�tta, csak a

tekerg�, h�sos nyelvet �s mag�t a l�ny gyomr�t. K�sz�lt

arra, hogy az agyarak belem�lyednek a h�s�ba, de hirtelen a

sz�rnyb�l f�jdalmas sip�t�s t�rt el�. A n� v�gre kijutott a

szek�r al�l. L�tta, amint a bestia holtan elter�l a f�ld�n

�s kig�badt, elv�r�s�d�tt szemeivel r� mered. Akimoto az

erd� fele tekintett. Feh�r haj� alak �llt a sz�lben. A n�

kezeit kit�rta, hogy k�sz�netet mondjon megment�j�nek,

mik�zben szemei h�l�s csillagokkal teltek meg:

-K�sz�n�m!

Az alak kiny�jtotta vibr�l� kezeit. Akimoto arc�ra fagyott

mosoly�r�l halk suttog�s hallatszott:

-Ne...

5. Fejezet: Inuyasha Sesshomaru ellen

Sesshomaru nyugodtan meredt maga el� a f�k �rny�k�ban.

Rebben�s n�lk�li, csendes szemeit Jakenre �s a j�tsz� Rinre

szegezte. A kisl�ny vid�man hanc�rozott a kis d�mon k�r�l,

ki kiab�lva pr�b�lta oktatni Rint. A l�ny nem t�r�d�tt a

goromba Jakennel. Rakonc�tlan l�baival k�r�ket �rt le, ut�na

a bokrok k�z� szaladt. Jaken ut�na loholt. Sesshomaru

fegyelmezett arc�val r�juk n�zett. A sz�l hidegen

meglobogott. A szellem rideg tekintet�t oldalra szegezte.

Inuyasha �llt vele szemben. A fi� sz�ja d�h�dten vicsorgott,

mik�zben elsz�nt kezeivel er�sen megmarkolta a Tetsuig�t.

Sesshomaru nyugodt hanggal megsz�l�totta d�h�s �ccs�t:

-A v�ltozatoss�g kedv��rt te keresel fel, hogy meg�lj?

-Fogd be! Rengeteg �rtatlan embert lem�sz�rolt�l, ideje

megfizetned!

Sesshomaru nem sz�lalt meg. Lassan fel�llt, kez�t

kiny�jtotta, mi fenyeget�en ragyogni kezdett. Inuyasha

ord�tozva megindult, fel�je csapva kardj�t:

-Most MEGHALSZ!

A f�nyes ostor sziszegve megindult �s k�r�lcsavarta a

Tetsuig�t. A f�lszellem szemeit egy pillanatra elvak�totta a

serceg� cs�p, mi elbor�totta a kardot, de nem sok ideje

maradt arra, hogy ezzel t�r�dj�n, mert Sesshomaru maga fele

r�ntotta az ostort vele egy�tt. A szellem visszah�zta a

ragyog� cs�pot �s el�r�ntotta a Toukijint. Inuyasha

megf�kezte l�baival Sesshomaru fele „zuhan�” tets�t, mert

majdnem a csillog� peng�be l�kte a szellem. A Tetsuiga �s a

Toukijin �sszecsapott. Mintha pattog� vill�mok csaptak volna

el� a k�t kardb�l, amint azok csattogva egym�snak �tk�ztek.

Inuyasha kiss� megh�tr�lt, mik�zben ny�lazva elki�ltotta mag�t:

-Sz�lborda!

A Tetsuig�b�l mindent �that� f�nyvihar robbant el�, minek

utj�b�l Sesshomaru k�nnyed�n kit�rt, ki a magasba dobta a

kardj�t. A f�lszellem egyik kez�re r�tekeredett az ostor, mi

sziszegve megfodorta a leveg�t, majd vonagolva a f�ldh�z

haj�totta. A szellem a leveg�ben kecses k�nnyeds�ggel

elkapta a kardot, minek peng�je fenyeget�en felszikr�zott a

nap vak�t� sugarai k�zt. Sesshomaru tekintete nyugodt volt,

de szemeinek m�ly�n csillogott a d�h, amint f�ld�n hever�

�ccs�re tekintett. A szellem megperd�lt a leveg�ben, ruh�ja

k�s�rtetiesen meglobogott a fagyos sz�lben. Sesshomaru

hal�los ny�lk�nt omlott al� a nap szikr�z� sugaraiban

f�r�dve kez�t magasba lend�tve a karddal:

-M�g mindig nem tudod hol a helyed...

A Toukijin �le belem�lyedt Inuyasha homlok�nak b�r�be,

felt�pve azt, mik�zben bel�le halv�ny v�r�ss�g csorgott al�,

v�gignyalva a fi� �ll�t, nedvess� t�ve a talajt. A Tetsuiga

remegve k�zd�tt Sesshomaru ellen. Inuyasha semmit sem

l�tott, csak a mindent el�nt� peng�t �s szeme sark�ban a

v�r�t, minek s�s b�ze az orr�ba hatolt. Inuyasha d�h�dten

ell�kte mag�t�l a szellemet, ki �jb�l neki rontott. A k�t

kard s�v�tve �jb�l egym�snak csap�dott. Sesshomaru fagyos

arc�n halv�ny mosoly k�szott fel:

-Te akarsz meg�lni? V�dekezni is alig b�rsz...

Inuyasha hirtelen a magasba ugrott. Sesshomaru k�vette. Egy

er�s mozdulattal el�ker�lt. A fi� l�baival elrugaszkodott a

leveg�ben, amint megr�gta b�ty�t, kinek kegyetlen szemei a

Toukijin szikr�z� peng�j�n t�kr�z�dtek. 

-Sz�lborda!-�v�lt�tte el mag�t �jra Inuyasha.

Sesshomaru ism�t kit�rt a t�mad�s el�l el�gedett arccal

r�meredve a f�rad� fi�ra csendes szemeivel:

-Gyenge kis l�ny vagy....

-Olyan furcsa, hogy ez a gyenge kis l�ny m�r annyiszor

legy�z�tt!

Alig �rtek a f�ldre, feszes l�baik �jra elr�gt�k magukt�l a

talajt. A kardok csapkod�sa megt�lt�tte a leveg�t. Hirtelen

Inuyasha f�radtan a f�ldre rogyott. Remeg� kezeivel

megszor�totta a v�ll�t. D�h�s szemeit az ujjaira szegezte,

mik m�g�l a habz� v�r bugyogva t�rt el� meleg massz�ba

�ztatva ruh�j�t. Sesshomaru m�g�tte �llt p�r m�terrel. A

szellem lassan megfordult �s a fi�ra meredt. Inuyasha ny�gve

fel�llt. Kardja felcsillant a napf�nyben. A fi� elsz�ntan

fel�v�lt�tt:

-MEGHALSZ!

Hirtelen, mint valami mennyei csoda, a s�r� bokrok k�z�l Rin

futott el�. A kisl�ny kezeit a szellem l�ba k�z� fonta �s

tiltakoz�, dereng� szemeit Inuyash�ra szegezte, mik�zben

remeg� sz�ja m�g�l a k�ts�gbeesett szavak hatalmas s�lyk�nt

a f�lszellemre omlottak:

-Ne b�ntsd Sesshomarut!

Inuyasha megtorpant. Megd�bbentten a l�nyra tekintett. Rin

ord�tozni kezdett, majd fej�t Sesshomaru ruh�j�ba t�rta

el�llva k�nnyei �tj�t, mik csillogva t�lt�tt�k meg a leveg�t:

-Nem b�nthatod! Nem engedem! Nem engedem hogy b�ntsd!

Hirtelen Sesshomaru felkapta a fej�t �s arany szemeivel a

boz�t fele tekintette, mib�l Jaken h�rg� hangja halatszott.

A szellem a s�r�be rontott mag�ra hagyva Inuyash�t, ki

n�h�ny m�sodpercig m�g farkasszemet n�zett Rinnel, ki d�ht�l

hull�mz� szemeit r� szegezte, mikben megvet�s csillogott,

mintha egy f�rtelmes gyilkos el�tt �llt volna. Ut�na a l�ny

is elt�nt a bokrok k�zt. Inuyasha nem �rtette. Zavarodott

tekintettel ut�nuk tekintett, de hirtelen l�bait f�ktelen

zsibbad�s �nt�tte el, mi g�rcsbe r�ntotta verejt�kz� test�t.

Miel�tt minden els�t�t�lt volna el�tte, m�g megl�tta Kagome

ijedt arc�t, majd mindent eln�m�tott a csendet rikoltoz� semmi.

6. fejezet: A tal�lkoz�s

Sesshomaru s�rga szemeivel Jaknen test�re pillantott.A kis

d�mon �ben, �res szemeit a nagy�rra szegezte, sz�ja meg�llt

a lecsuk�d�sban, mik�zben bel�le elfojtott csend

rikoltozott, g�rcs�s kezeivel szorongatva a leveg�t. A

szellem halk szemeit a t�tog� s�t�ts�g fele szegezte, miben

feh�r �rny alakja v�lt l�that�v�. Az �ben s�r� feneketlen

m�ly�r�l kegyetlen szemp�r ragyogott fel �s egy v�r�s

f�lhold. Sesshomaru kezei fenyeget�en megroppantak, szemei

hidegen hunyorogtak. T�k�letesen higgadtak t�nt,

f�lelmetesen nyugodt tekintete nem �rulkodott f�lelemr�l,

pedig a szem�ben csillog� ragyog�s m�ly�n lapult

valami...Valami elfojtott �rzelem...

Nem s�rhat! Nem! Nincs joga hozz�!

A feh�r alak lassan k�zeledett, mint egy k�s�rtet. El�sz�r

feh�r ruh�ja vetk�z�tt ki az �jb�l, lobog� haj�val, ut�na

finom ajkai, v�g�l az �rzelmek n�lk�li arany szemp�r. Mintha

egy t�k�r el�tt �llt volna Sesshomaru el�tt. Az alak

v�rfagyaszt� tekintete, feh�r haja, a f�lhold a homlok�n

hasonl�tott a szellemre, egyetlen jelent�s dolgot kiv�ve. Az

idegen n� volt. Kez�ben Jaken megkaparintott botja vir�tott.

Sesshomaru el�vette a Tensaig�t �s les�jtott vele a halott

Jakenre. A kis d�mon felkapta tekintet�t. �rtetlen szemeit a

k�t egym�ssal szemben �ll� szellem k�zt ing�ztatta. Jaken

d�h�sen Sesshomaru fele mordult:

-Ez a bestia meg�lt nagyuram. V�gezz vele nagyuram ami�rt

orvul megt�madott �s elvette a botomat!

Sesshomaru szemei megrebbentek:

-F�lre Jaken.

A n� fagyosan megsz�lalt:

-R�g tal�lkoztunk Sesshomaru.

-Hayu...�gy tudtam r�gen meghalt�l...

-Hamisak a pletyk�k. Nem olyan k�nny� engem elpuszt�tani,

ahogy t�ged sem.

Jaken szemei kig�badtak. Csak most esett le neki a

d�bbenetes t�ny, hogy mi�rt hasonl�tott annyira a n�

Sesshomarura:

-Nagyuram! Ez nem lehet igaz, ez csak valami tr�kk. � a

te...A te?

-Igen Jaken...

Hayu hideg arc�n apr� mosoly t�rte meg a jeget:

-Olyan sz�p vagy mint ap�d...De elhagyott. Egy k�z�ns�ges

haland� miatt. 

-Mit akarsz?

Hirtelen Rin rontott el� a bokrok k�z�l. D�bbent tekintet�t

a k�t szellem fele szegezte. Hayu kezeit lassan kiny�jtotta.

Karmai ragyogni kezdtek. Az ostor sziszegve takergett el�

bel�l�k, mint egy megb�v�lt k�gy� vonagolva csapkodva a

leveg�t. A n� jeges szemeit, mikre fenyeget� s�t�ts�g

borult, Rinre szegezte. A ragyog� ostor a l�ny fele kapott.

Rin kezeit maga el� kapta. Sikoltani se maradt ideje.

Hallotta, ahogy az ostor felhas�tja a leveg�t, de nem �rte

el. Hayu szemeiben par�ny d�bbenet csillogott. Sz�ja apr�,

csal�dott grimaszba torzult:

-L�tom nem csak k�ls�leg hasonl�tasz ap�dra...Sz�gyent hozol

r�m!-azzal a Rin el�tt �ll� Sesshomarura csapta �jra

ostor�t. A szellem nem t�ntorodott meg, mintha nem is �rezte

volna a csap�st. A n� ajkai m�g�l dermeszt� szavak gomolyogtak:

-De l�tom a hidegv�redet t�lem �r�k�lted...

Sesshomaru �s Hayu ostora n�h�ny pilanatra egym�sba

gabalyodott, majd k�l�nv�lva egym�sba csapott hideg villan�s

f�ny�vel bor�tva el a leveg�t. Rin ijedten kuporodott 

f�lelemt�l megb�nult Jaken m�g�. Sesshomaru hirtelen el�re

r�ntotta kez�t. Hayu szemei kigubdtak a meglepetts�gt�l. A

szellem k�ny�rtelen ujjait a nyaka k�r� csavarta. A n�

gonoszul sziszegett:

-Mire v�rsz? �lj meg!

Sesshomaru fagyosan meredt r� anny�ra. Hayu hangj�ban

csal�dotts�g csengett:

-Gyenge vagy...Mint az ap�d...

A n� kit�pte mag�t Sesshomaru karmaib�l �s egy gyors

mozdulattal elvette t�le a Tensaig�t. Hayu a kardra meredt:

-A tiedet nem v�di var�zslat. Teh�t ez az

�r�ks�ged...Sz�nalmas...-azzal rideg szemeit Rinre

szegezte-�t megsiratn�d?

Sesshomaru megindult a n� fele, de nem tudta el�rni. Hayu

k�dd� v�lt, hangja visszhangozva hull�mzott:

-Nem mindent �r�k�lt�l t�lem...

A sz�l sz�rny�n szinte szel�den sz�lltak a szavak:

-Szem sosem l�thatja...V�gs� nyughely�t ki �rzi, titk�t soha

fel nem fedi...

Sesshomaru sz� n�lk�l sarkon fordult, mintha semmi sem

t�rt�nt volna. Pedig Hayu mag�val vitte a Tensaig�t �s Jaken

botj�t. Az es� k�v�r cseppekben esni kezdett...

7. Fejezet: Egy szenved�lyes �jszaka

Inuyasha valami puha dolgot �rzett  feje alatt. Mikor remeg�

szemei kiny�ltak egy gyeng�d kezet pillantott meg, amint

v�gigsim�tja a mell�t olyan szel�den �s �rz�kien, hogy a fi�

g�rcs�sen megborzongott az �gy�k�n�l. Mikor tekintet�t

felkapta Kagome szemeibe n�zett. Inuyasha �s a l�ny arc�ra

v�r�s p�r burj�nzott fel, mik�zben valami r�zsasz�nes

felh�ben f�r�dtek. A  romantikus csod�t Inuyasha t�rte meg,

ki makacsul fel�lt a l�ny �l�b�l �s a bek�t�z�tt sebeire

tekintett:

-Ura voltam a helyzetnek!

-L�ttam...-mondta s�rt�d�tten a l�ny-El ne felejtsd

megk�sz�nni, hogy megmentettelek.

-Nincs sz�ks�gem r�!

Egy barlangban voltak, miben a l�ny �ltal b�bor sz�n� t�z

lobogott. Kinn esett az es�, az eg�sz erd�t egy elmosott,

z�ldes massz�v� v�ltoztatva. Inuyasha kimeredt:

-Igazad volt. Nem Sesshomaru a tettes. 

-De akkor ki sebes�tette meg azt az embert?

-Nem tudom.

A fi� fel�llt �s a kij�rat fele indult. Kagome d�h�sen ut�na

kiab�lt:

-Nem mehetsz ki ilyenkor �gy! M�g pihenned kell!

-Nincs sz�ks�gem a tan�csodra.

-FEKSZIK!

Inuyasha ny�gve a f�ldre omlott. Tekintet�t d�h�dten a

l�nyra szegezte, sz�ja kiny�lt, de minden s�rt� sz�

visszafolyt a belsej�be. A l�ny kecses, sz�ps�ges l�baira

tekintett. Arc�t el�nt�tte a p�r, �rezte, ahogy ruh�j�hoz

feszesen odasimul f�rfiass�ga, de pr�b�lta elfojtani k�jes

v�gyait, mik l�ngra lobbantott�k verejt�kz� test�t. Kagome

lehajolt �s �tny�jtotta Inuyash�nak a ruh�it. A fi� �s a

l�ny keze n�h�ny pillanatig �ssze�rt. Valami nyugtat�, m�gis

heves bizserg�s �nt�tte el mindkett�j�k kalap�l� sz�v�t.

Inuyasha k�sz�lt felvenni a kimon�j�t, de a par�zsl�

f�jdalom miatt mozdulata f�lbe szakadt. A l�ny gyeng�den

felseg�tette a fi�ra a ruh�t. Meg�rintette Inuyasha h�t�t.

Kagome ujjai bizseregni kezdtek, amint hozz� �rtek a feszes

izmokhoz. A f�lszellem lassan megfordult �s arany szemeit a

l�nyra szegezte:

-Ne haragudj...Nem akartalak megb�ntani.

-Nem haragszom...

-Tudom, n�ha megb�ntalak, �s ez nem helyes. Ezen nem tudok

v�ltoztatni. �n sajnos ilyen vagyok.

-Sajn�lom, hogy �n sem tudok t�bbet adni neked.

-T�bbet? Mellettem vagy, l�ttalak, amint megsiratt�l, �s

tudom hogy mindig mellettem �llt�l.

-Kikiyo t�bbet tett...

-Mi?-kapta fel d�bbenten fej�t Inuyasha.

-Kikiyo feladta �rted kor�bbi �let�t. El�rulta saj�t

mag�t...Azt�n meghalt...Vajon �n is fel tudn�m �ldozni magam

miattad?

-Jaj, Kagome, �gy is sok mindent feladt�l �rtem. A norm�lis

�letedet. Ne gondolj ilyenekre.

Inuyasha meg�rintette a l�ny kez�t. Kagome szemei ragyogni

kezdtek. Mindj�rt...

A fi� zavarban volt. Mindj�rt olyan dolgot tesz, amit k�s�bb

meg fog b�nni. Hirtelen Inuyasha �t�lelte a l�nyt �s a

f�ldre ter�tette. Kagome szemei kig�badtak a gy�ny�r miatt,

majd szempill�i �t�lelt�k egym�st, olyan �rz�kien, mint

ahogy a fi� tette.

-Ez nem helyes...-suttogta a l�ny.

-Tudom...-lihegte mosolygova Inuyasha.

 A fi� moh�n megsim�totta a l�ny combj�t. Kagome

szenved�lyesen let�pte Inuyash�r�l a ruh�it v�gyakt�l

k�bultan v�gigsimogatva a k�jt�l liheg� f�lszellemet.

Inuyasha ajkait ezut�n a l�ny nyak�ra tapasztotta szel�d

cs�kok tenger�be f�r�sztve meg a liheg� Kagom�t, kinek

remeg� sz�ja m�g�l par�ny sikoly buggyant ki. A fi� moh�n

megnyalta a l�ny melleit, mik cs�b�t�an dodorodta ki ruh�ja

al�l, mit�l a f�lszellem megszabad�totta. Szabadok voltak �s

�r�lten szerelmesek. Inuyasha nyelv�vel �r�met okozott a

l�nynak, amint kit�rta Kagome l�bait �s �rz�ki cs�kjaival

l�ngra bor�totta a l�ny �gy�k�t. A fi� ajkair�l �des nekt�r

csorgott al�, mit k�jesen lenyalt mag�r�l. Kagome v�gyt�l

remegve megfosztotta Inuyash�t minden ruh�j�t�l �s kez�be

vette a fi� l�ktet� f�rfiass�g�t. Kagome k�nnyezni kezdett

�r�m�ben, amint ajkai meg�zlelt�k a f�lszellemet. Inuyasha

arc�t forr� verejt�kek �nt�tt�k el, tork�b�l elfojtott

ny�g�sek s�v�tettek ki, mik�zben ujjaival Kagome test�t

simogatta. Ut�na az �l�be �ltette a l�nyt. Kagome ajkait a

fi� f�leire tapasztotta. Valamiben meg kellett kapaszkodnia,

<FONT face="times